gyakorlás gömb, hajtogatott papír

Júj, de jó volt ma délelőtt, VÉGRE!

Eljutottam rajzolni a rajzanyámhoz! :)))

Igaz csak 2 órát tudtam ott lenni, de az maximálisan kikapcsolt és nagyon élveztem, hgoy újra rajzoltam.
Csak kis gyakorlás, ceruza kezelés, tónus, arányok.... de szuper volt így is!
Sajnos mostanában itthon nincs időm elővenni a cerkát, de most azért kaptam egy kis lendületet.
"Bárcsak két életem volna!"

Szóval ma tanulgattam egyféle satírozást, mikor is a ceruzát, csak egy irányba és csak egyfelé mozgatom. Eddig egész másképpen dolgoztam, jó volt ezt is kipróbálni, tuti alkalmazni fogom realisztikus rajzokon is.

...és a két félkész rajzocskám. Az egyik egy (vagyis kettő) gömb, a másik pedig egy hajtogatott "sótartó" elforgatott állapotban. A sótartón többet kellett volna dolgoznom, de már jönnöm kellett haza. :(

egy kis pszichológia - alkotás és psziché

Hogyan hat az ember lelkére az alkotás?
A alkotás folyamatában az ember aktív, mégis egyfajta visszavonult állapot ez. A befelé figyelés olyan gondolatokat, érzéseket hoz elő bennünk, ami felszabadítja a lelkünket és örömmel tölt el. Közelebb juthatunk önmagunkhoz, ezzel is mélyítve az önismeretünket. A valódi alkotás ideje alatt úgy érezzük, hogy megszűnik a tér és az idő, így emelkedettebb állapotba kerülünk. Akkor tudunk igazán alkotni, amikor nem a végeredményre koncentrálunk, hanem inkább az alkotás élménye inspirál bennünket.
Miben segíthet az alkotás?
- stressz levezetésében - az értéktelenség érzésének feloldásában Ugyanis hihetetlen nagy önbizalomépítő hatása van annak, ha az ember tudja működtetni a teremtő erejét és a kész mű létrehozása óriási sikerélmény mindenki számára.
- Segít új célokat találni, a rejtett képességeket előhozni. A pszichológusok szerint az alkotás a depresszió egyik legjobb gyógymódja.
Lehetőséget ad arra, hogy az ember a szabadidejét minőségi tevékenységekkel töltse, ahelyett, hogy értelmetlen „üres” dolgokkal üsse el azt.
- Segíti a koncentrációt. A mai korban az ember szétszórja önmagát. A figyelem megosztása miatt viselkedésünket sok esetben szétszórtság jellemzi. Pedig tudjuk azt, hogy amikor összeszedettek vagyunk és összpontosítunk, mennyivel hatékonyabbak tudunk lenni az élet bármely területén. A kézimunka ill. az alkotás kiváló eszköz arra, hogy rendezzük a lelkünket és összpontosítsunk.
A kreativitás előhozásával, fejlesztésével egyújszerű látásmód alakulhat kiaz emberben, ami a rugalmas szemléletet, problémamegoldó képességet erősíti.
- Az alkotás értékes időtöltés, amely az ember személyes fejlődését szolgálja.

  http://www.harmonet.hu/psziche/59959-az-alkotas-lelektana-alkoss-a-lelki-bekedert!.html

Azt hiszem a mai rohanó, eredmény centrikus és rendkívül stresszes világunkban muszáj alkotnunk és ezzel kivonnunk magunkat a környezetünkből.

Engedd el a fantáziád és teremtsd meg azt ami Te vagy!
Holnaptól főzz másképp, ne nézd a szakácskönyvet, tedd bele azt az ételedbe, ami szerinted MÉG KELL bele. Vagy rendezd át a lakásod, Alkoss a falra virágot, fotózz, írj, varrj, fess, fűzz.... esetleg RAJZOLJ!!!! :)

M O S T!

3D-s gömb

Kicsit elhanyagoltam a rajzolást, de nem tervezem teljesen elfelejteni. :) Ezért aztán ma neki ugrottam és próbáltam magam egy kicsit inspirálni, hogy újra cerkát ragadjak.

Találtam egy jó oldalt is, ahonnan sokat tudok majd tanulgatni, ha már egy rajziskolába nem tudok beiratkozni. :(((

http://rajzhobby.hu/

JAJ

Második gyerek rajzról készült képem. :)

Igazából ez most nem lett annyira szörnyike, mert az anya szörnynél úgy éreztem Leus kicsit megorrolt rám, hogy a rajzából szörnyecskét csináltam, ráadásul számára még félelmetes is lett. :)

Ezért próbáltam a második rajzot lájtosabbra alakítani.

Persze a célom továbbra is szörnyikék alkotása, csak egy kicsit kisebb lépésekkel kell haladnom Leus felé.

A kész mű:

JAJ

...és az eredeti, cím nélkül. :)

szörnyike

Kísérleteztem.

Tegnap találtam egy oldalt, ahol gyerekrajzokat keltenek életre felnőttek.
Általában mind valamilyen szörnyike, de nagyon jók.

Rögtön éreztem, ilyet én is akarok csinálni. Kapóra jött, hogy Leusnak rengeteg grafit rajza van, ami nincs kiszínezve, mert mint tudjuk, a színezést Ő utálja.

Na, majd én!

Hát közel sem lett olyan, mint amit elképzeltem a fejemben, de valahol ott tartok én még a rajzolásban, mint Husi. Gondolok itt a rajztábori jellemzésére, miszerint "Lea fantáziája és alkotókedve még nagyobb, mint amit meg tud valósítani."

Na, de nem baj! Majd gyakorolok és kísérletezek tovább. :))

Anya szörny :)

...és amiről készült:

Csajszik

Nagyon sokáig készült ez a képem.
Több oka is van. Az egyik, az ovi szünet, ami miatt Leus mellett csak egy-egy ellopott percben tudtam rajzolni. A másik, hogy ez a képem már nagyobb méretben készült mint A4 (pontosan A/3). ...és végül pedig nem 1 db, hanem 3 portrét is készítettem egyszerre.

Azt hiszem még lehetne dolgozni rajta, de most egy kicsit félreteszem, mert már érzem, hogy nincs hozzá türelmem. Talán egyszer majd újra előkapom és finomítom.

Sajnos ezt a képet nem tudtam szkennelni, csak fotóztam, de remélem azért így is jól látható rajta minden.

csajszik

Lili portré

Tartoztam egy rajzzal....

Lilike

Már Nórit és Leust is lerajzoltam (Leust többször is), csak Lilit nem. Valahogy nem találtam Róla igazán jó profil képet. Ez Anikó egyik kedvenc fotója Liliről, remélem sikerült úgy lerajzolnom, hogy tetszik majd Nekik.
A szkennelés kicsit erős lett. Az eredeti képen sokkal finomabb és lágyabb minden. :)

Ő (emlékszem)

Ismét fekete lapra rajzoltam pasztellel.

Most színes ceruzákat is használtam, valahogy úgy éreztem, KELL!

Nem lett a legjobb képem, kicsit hamar el is készültem vele, talán jobban is kidolgozhattam volna, de igazából engem a színek izgattak most. Egyre jobban szeretek pasztellel rajzolni, egészen kezdek vele megbarátkozni.

Azért azt hiszem most egy kicsit félre teszem a fekete-fehér technikát és visszatérek szerelmemhez a grafithoz.

Ő (emlékszem...)

Black Angel

Az én fekete angyalom.

Fekete papír, A/4, pasztell cerkák.

Black Angel

Tulajdonképpen bejön nekem a fekete papír, fehér ceruza. A pasztell cerkával elég nehéz dolgozni, de kihívás is.
Természetesen ezt a képet sem sikerült úgy megoldanom, ahogy azt én eredetileg szerettem volna, de gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás...

dáma

Ezt rajzoltam ma...

pikk dáma

...és igazából nagyon dühös vagyok, mert nem tudok mindent megrajzolni úgy, ahogy szeretném. A tónusozás egyáltalán nem megy. Mindig  foltos lesz. :( ...ott aztán fel is idegesítem magam és, amihez lenne türelmem, azt meg már nincs kedvem tökéletesebbre kidolgozni, mert bosszant, hogy a tónus nem sikerül jól.

Volt egy fülbevaló is az eredeti képen, de azt már rá sem rajzoltam, mert .... áh, mint ahogyan szoktam azt írni, sokat kell még tanulnom, hogy elégedett legyek azzal, amit csinálok.

eredetivel együtt:

leus 2010

Nővéremnek rajzoltam, csak úgy, mert ez a kedvenc képe! :)

Durci Lea 4 évesen

Nem hiper-szuper realisztikus ábrázolás, de nekem tetszik! :)

gyakorlás

Egy kis tónus gyakorlás...

vízcseppek

Rám fér a gyakorlás, mert  nem nagyon akar menni nekem a tónusozás.
...és a türelemmel is baj van. :)
Vagyis inkább nem a türelmemmel van baj, hanem hogy nem elég jó minőségű képekről rajzolok, így aztán sok apró részlet homályos és összemosódott, amit nem tudok jól kidolgozni.

Igyekszem ezen változtatni és tökéletesíteni magam. :)

eredeti fotó: http://por-se.hu/

szemek

Úgy kezdődött, hogy beleszerettem egy képbe és le akartam rajzolni... aztán nem tetszett, amit rajzoltam, rajzostól, mindenestől letéptem a képet a rajztábláról és mérgembe kidobtam a kukába. Kicsit később kikotortam a szemétből.... kisimítgattam (már amennyire tudtam), hajtogattam, nézegettem, majd megrajzoltam ezt.

szemek...

Nem vagyok vele teljesen elégedett. A tónusozás még mindig a gyengém, sokat kell még tanulnom.

Először az volt a tervem, hogy ez az arc egy szakadt papírból bukkannak elő, de aztán mikor kész lettem a szemekkel, rájöttem, hogy túl kicsi papírt választottam a művemhez. Lassan tényleg le kell szoknom az A/4-es papírról!

pasztel cerka portré...

Ma egy új dolgot próbáltam ki... pasztel ceruzával rajzoltam, fekete lapra.

Az ötletet egy kép adta, de azt hiszem nem találtam el igazán.
Nem tudom mivel és hogyan kellett volna elkészítenem ezt a rajzot, hogy a referencia kép hangulatát visszaadja, de gyakorlásnak azért jó volt.

Nem lesz kedvem ez a technika, az hiszem maradok nagy szerelmemnél a grafitnál.

Laura (pasztel ceruza portre)

Az eredeti és a "művem" egymás mellett.

Mondhatjuk, hogy nem hasonlít, de önmagában (ha nem látom miről rajzoltam) és sötétben jól mutat a falon! :))

csak úgy

5 napot nyaralni voltunk a tengernél, ahová vittem egy darab 4B-s cerkát és egy nagyon gagyi gyerek radírt. Nem terveztem, hogy rajzolni fogok, de aztán a csendes pihenők, mindig adtak rá lehetőséget. Mivel szegényes volt a rajzkészletem, természetesen nem is készültek szuper rajzok, inkább csak időtöltés volt. :))

Nadrág

Hát kész lett a nagy mű!

Nagyon nehéz volt.

Először is rá döbbentem, kinőttem az A/4-es lapot. Már a skiccnél láttam, hogy az a nadrág, sajna lelóg a lapról... de, mivel csak ekkora méretű lapom volt itthon, hát művészi beállítás lett. :)

Aztán egyre inkább érzem, hogy a felszerelésem sem tökéletes. Főleg radír ügyben vagyok elveszve, de a szén hiánya is nyomasztó. Egy csoffadt kis szénceruzám van, ami hegyezés hatására eltűnik, így egy darab kitört heggyel rajzolok. :)

Nem beszélve arról, hogy napokig vigyáznom kellett a nadrágra, mert mindig valaki arrébb akarta tolni az asztalon. Még néha én is, mert időnként a bal agyféltekém felordított, hogy a nadrág az asztalon rendetlenség.

Azért kész lett...

Ledobva...

"Ledobva..." (félkészen)

készülődik az új mű! :)

Több okból is kihívás.

1. nehéz.. :))

2. nagyon kell rá vigyázni ebben a családban, hogy amit leteszek az ott is maradjon. :)

félkészen...

Kezek

Tegnap megint megállapítottam, van még hova fejlődnöm! :)

Leus és az én kezem rajzoltam le, de egyáltalán nem vagyok elég elégedett. Nem mondom, hogy nem tetszik, de én sokkal jobbat "akarok" alkotni.

Egymásban...

Készült: H3 1/2, B6 és szén

" Egyedül csak védtelen gyermek vagy..."

Oroszlán fej

Szomorú oroszlán! :( Nem volt könnyű! A szőr miatt kicsit megszenvedtem vele és azt hiszem ez látszik is a képen. Nem vagyok vele teljesen elégedett, de legalább van hova fejlődnöm! :)

 Így készült:

...és a végeredmény:

Szomorú oroszlán

kezdetek...

Ott kezdődött, hogy 5 évesen az oviban megláttam egy ovistársam rajzát és az annyira szép volt, hogy azon nyomban elhatároztam, hogy én soha nem fogok rajzolni. Ehhez tartottam is magam 43 éves koromig. :) Egy-két nonfiguratív festmény, néhány pálcika ember és rácsodálkozás mások tehetségére. Az általános iskolás rajzórák szinte teljes homályba vesztek, középiskolában pedig (nyomdaiparit végeztem) szakrajzban, címfestésben és betű rajzolásban merült ki a kreativitás.

Aztán változtak az idők. Második gyerekemben, aki most 6 éves, felfedezni véltem valamiféle kreatív készséget. Imádom a rajzait, amik rendszeresen, jól elhatárolható korszakokat ölelnek át az életéből, és hatalmas fantáziát tükröznek. Kislányom most, inkább a grafikus korszakát éli, aki nem nagyon színez, de rajzai mindig tele vannak történetekkel és élettel.

Szóval az Ő nyomására és egy kis kíváncsiságból iratkoztam be néhány hónapja egy jobb agyféltekés rajztanfolyamra ide: http://www.humanmind.hu/kreativstudio/kepzomuveszet/jobbagyfeltekes-rajzolas.html
Hogy ez véletlen vagy sorsszerű, hogy pont ide, nem tudom, de jó helyre kerültem.
Egy tündéri vezetője van a Központnak - nem lehet véletlen, hogy a neve Tünde :) - és már az első napon, az első tanfolyamon ismerősökbe botlottam. Így aztán rögtön éreztem, ha akarjuk csapat, de mindenesetre barátságok, kapcsolatok alakulhatnak itt ki. :)
A tanfolyam hangulata és a rajzolás elvarázsolt, úgyhogy nem is akarom bő lére ereszteni a mondanivalómat, egy szónak is száz a vége: beleszerettem a rajzolásba. A rajztanfolyamról és a színes rajztanfolyamról bővebben írtam itt:
- Jobb agyféltekés: http://perecek.blogspot.com/2012/04/jobb-agyfeltekes-rajztanfolyam.html
- Színes rajztanfolyam (festés) http://www.perecek.blogspot.com/2012/04/szines-rajztanfolyam-festes.html
Punktum!

A blog elnevezése, hogy PERECART, egy kicsit túlzás, hiszen nem vagyok művész, még csak nem is tudok igazán rajzolni, de az akarat, a lendület, az elhatározás őrölten buzog bennem. Szeretném magam fejleszteni és ha lehet akkor megtalálni is magam a rajzolásban.

Tervem szerint ebben a blogban a rajzaimat gyűjtöm össze és várom a látványos fejlődést, ill. lenne egy oldal a gyerekrajzoknak, mert azokba én szerelmes vagyok és egy oldal a többi kreatív dolgainknak, mert hát, azért mi alkotunk ezt-azt szinte minden nap.
Leus "hagyomány őrző" csoportba jár az oviba, ahol a kézművesség napi elfoglaltság, valamint minden második szombaton "Bütyköldébe" tölti az idejét (ez egy érdi óvoda, a Csanád ovi szervezésében működik. http://www.csanadovi.hu/), nyáron meg, rajztáborba készülünk http://www.rajzsuli.hu/nyariiskola.php, szóval lesz mit posztolgatnom.

...és, akkor az eddigi rajzaim, szintén a kezdetek címszó alatt:

Önarckép :)

Tanfolyam első és utolsó rajza :)

Kicsi lányom, Lea (6)...

...ez volt a második portrém. :) (..azt hiszem, ezen látszik is, vannak még hiányosságaim)

Leus cipője (27)...

...csak úgy.

Rajztudásom azon a szinten áll, hogy képeimet fényképről rajzolom. Ezt a cipőt az asztalról rajzoltam... tehát ez egy "élő" modell volt! :)

Dave (a fiam)...

Nórika (Leus barátnője) :))

 szintén Lea,  Cukival a csivavánkkal :)

Egy szál virág anyukámnak Anyák Napjára. Az én kezem a kertünkben nőtt gyöngyvirággal. :)

Barátnőm és a férje, akinek esküvőjén tavaly nyáron voltunk és Leusnak nagy élmény volt!

Paci a városligeti Póni Parkból! Sajnos a nevét nem kérdeztem meg! :)

Hát, eddig ennyi.

Rengeteg dolog van a fejembe, amit le szeretnék rajzolni. Már csak idő kell hozzá, mert az az egyetlen, ami nincs. :)

Álmom: Egy rajziskolába beiratkozni!